A kút szerkezetének kialakítása
Nem elegendő egy lyukat fúrni a földbe, majd abba beledugni egy csövet.
Sajnos egyre gyakrabban találkozok ilyennel.
A mester fúr és közben jó nagyokat káromkodik, majd elege lesz az egészből, beletuszkol a lyukba egy össze-vissza fúrkált csövet, ugrabugrál is rajta, hogy jól beletolja az iszapba, a talpat nyitva hagyja, különben félig sem menne le a cső. Ez így nem lesz kút sohasem.
Egy stabil kúthoz ki kell alakítani egy megfelelő, számításokkal alátámasztott, helyes, kútszerkezetet.
Vajon mi a stabil kút?
Stabilnak nevezzük azt a kutat, ami a beállított vízhozamot folyamatosan tudja biztosítani, nem homokol, nem iszapol, idővel sem csökken a hozama. Az időszaki (évente, két évente) karbantartáson kívül nem kell a telepített szivattyút ki-be húzgálni.
A kút szerkezetét méretezni kell és több paraméter figyelembe vételével lehet kialakítani.
A méretezés nélküli kialakítás, kútnak nem nevezhető, csak egy cső lesz a földben, ami több-kevesebb vizet talán szolgáltat, de nem alkalmas folyamatos vízkivételre, nem kíméli a szivattyút és nem tudja szolgáltatni a geológiai adottságoknak megfelelő vízhozamot.
Sajnos egyre gyakrabban találkozok ilyennel.
A mester fúr és közben jó nagyokat káromkodik, majd elege lesz az egészből, beletuszkol a lyukba egy össze-vissza fúrkált csövet, ugrabugrál is rajta, hogy jól beletolja az iszapba, a talpat nyitva hagyja, különben félig sem menne le a cső. Ez így nem lesz kút sohasem.
Egy stabil kúthoz ki kell alakítani egy megfelelő, számításokkal alátámasztott, helyes, kútszerkezetet.
Vajon mi a stabil kút?
Stabilnak nevezzük azt a kutat, ami a beállított vízhozamot folyamatosan tudja biztosítani, nem homokol, nem iszapol, idővel sem csökken a hozama. Az időszaki (évente, két évente) karbantartáson kívül nem kell a telepített szivattyút ki-be húzgálni.
A kút szerkezetét méretezni kell és több paraméter figyelembe vételével lehet kialakítani.
A méretezés nélküli kialakítás, kútnak nem nevezhető, csak egy cső lesz a földben, ami több-kevesebb vizet talán szolgáltat, de nem alkalmas folyamatos vízkivételre, nem kíméli a szivattyút és nem tudja szolgáltatni a geológiai adottságoknak megfelelő vízhozamot.
Kútfúrás, fúrt kút felépítése
Kúfúrás, kútszerkezet kialakítása
Egy leegyszerűsített példán mutatom be a kútszerkezet helyes kialakítását.
Jelmagyarázat:
TSZ: terepszint
NYVSZ: nyugalmi vízszint
Depresszió (D): leszívás. Függ a talajszerkezettől, a szivattyúteljesítménytől, stb. Térben egy tölcsérhez hasonlítható. A depressziós görbe számítható, és szükséges számolni több kút egymásra hatásakor, vagy épületeknek a kúthoz viszonyított védőtávolságának meghatározásakor, hatástávolság kijelölésekor stb.
ÜVSZ: üzemi vízszint. Víztermelés közben a béléscsőben mért vízszint. Előre kell meghatározni az agyagleszakadási tényező figyelembe vételével. A szakszerűtlenül beállított üzemi vízszint a kút homokolásához, az agyagleszakadási tényező hibás megválasztása a kút vízhozámának csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez, a kút eldugulásához vezet.
SZÜ: a szivattyú szívótorok távolsága az üzemi vízszinttől.
Nem lehet kevesebb, mint 0,5-1,0 m, máskülönben a szivattyú hűtés nélkül marad és tönkremegy.
SZS: a szivattyú távolsága a szűrőzött szakasztól.Nem lehet kevesebb, mint 0,5-1,0 m, máskülönben a szivattyúba kimosott homokszemcsék kerülhetnek és hamarosan tönkremegy.
SZ: szűrőzött szakasz. Nagyon pontosan kell számolni a hosszát, az elhelyezkedését, a perforáció mértékét stb. Többféle szűrő létezik. Általánosságban elmondható, hogy a perforációk összes keresztmetszete a palást felületének legalább 30%-a legyen. A perforáció keresztmetszetét és a fajtáját minden esetben a talaj szerkezetéhez kell méretezni. A perforáció keresztmetszetét a talajból eltávolítani kívánt szemcseméret határozza meg, attól sem kisebb, sem nagyobb nem lehet. A szűrőnek biztosítania kell az egyenletes beáramlást, úgy, hogy a talajban kialakulhasson a szűrőváz. A nem megfelelő szűrő miatt a talajban un.csatorna képződik, ami azt vonja maga után, hogy a víznek a kút felé mozgása nem a teljes kútpaláston át, hanem annak csak egyes részein keresztül történik. A csatornákban való vízmozgás, vízsebesség lényegesen nagyobb mértékű, mint az egész kútpalást felületén keresztül áramló vízé, aminek természetes következménye az, hogy a víz kimosódásokat eredményez, amely kimosódások nyomán a csatornák beomlanak. Ezzel a kút vize megzavarosodhat és az újabb frakciók megfelelő eltávolításának hiányában dugulást és nagyfokú hozamcsökkenést, illetve a vízszolgáltatás teljes megszűnését is magával hozhatja.
A szűrőnek biztosítania kell a kút vízhozamát, azaz a vízadó réteg adottságaihoz képest, a kútból folyamatos üzemben termelt lehető legnagyobb vízhozamot.
HF: homokfogó. A beáramló szemcsék gyűjtőhelye, amit időszakonkénti karbantartás alkalmával ki kell üríteni.
KT: a kút talpmélysége.
Többen keresnek meg azzal, hogy a szomszédban van egy ásott kút, amelyben mért nyugalmi vízszint 11 m és szeretnének egy
15 m talpmélységű kutat fúratni.
A következő példán bemutatom, hogy ez esetben a 15 m-es tapmélységű kút nem felel meg a követelményeknek.
NYVSZ: 11 m (helyi adottság)
D: 8 m (méretezni kell)
A szemszerkezettől függ. Minél nagyobb a szemszerkezet (kavics), ez annál kisebb és fordítva. Vegyünk egy általános, elméleti
8 m-es leszívást.
SZÜ: 1 m
SZS: 1 m
SZ: 7 m (az adottságokhoz kell méretezni)
HF: 2 m (méretezni kell)
Természetesen ezek az értékek minden kút és helyszín esetén változnak. A környezeti adottságoktól függenek és összefüggenek.
A fenti adatok szerint a kút minimális talpmélysége:
KT=NYVSZ+D+SZÜ+SZS+SZ+HF
KT= 30 m
Amennyiben ez nem teljesül, úgy a kút semmilyen feltételnek nem tesz eleget, nem lesz stabil, nem lesz folyamatos vízhozama, tönkreteszi a szivattyút és sok bosszúságot okoz. Az ilyen kút csak cső a földben.
A kút az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás. A jó kút egy kincs.
Egyszer kell csak jól megépíttetni jó szakemberrel.
Megbízhatóan üzemelő, tartós, stabil vízhozamú kutat szeretne?
Bízza ránk, mi megvalósítjuk Önnek!
Jelmagyarázat:
TSZ: terepszint
NYVSZ: nyugalmi vízszint
Depresszió (D): leszívás. Függ a talajszerkezettől, a szivattyúteljesítménytől, stb. Térben egy tölcsérhez hasonlítható. A depressziós görbe számítható, és szükséges számolni több kút egymásra hatásakor, vagy épületeknek a kúthoz viszonyított védőtávolságának meghatározásakor, hatástávolság kijelölésekor stb.
ÜVSZ: üzemi vízszint. Víztermelés közben a béléscsőben mért vízszint. Előre kell meghatározni az agyagleszakadási tényező figyelembe vételével. A szakszerűtlenül beállított üzemi vízszint a kút homokolásához, az agyagleszakadási tényező hibás megválasztása a kút vízhozámának csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez, a kút eldugulásához vezet.
SZÜ: a szivattyú szívótorok távolsága az üzemi vízszinttől.
Nem lehet kevesebb, mint 0,5-1,0 m, máskülönben a szivattyú hűtés nélkül marad és tönkremegy.
SZS: a szivattyú távolsága a szűrőzött szakasztól.Nem lehet kevesebb, mint 0,5-1,0 m, máskülönben a szivattyúba kimosott homokszemcsék kerülhetnek és hamarosan tönkremegy.
SZ: szűrőzött szakasz. Nagyon pontosan kell számolni a hosszát, az elhelyezkedését, a perforáció mértékét stb. Többféle szűrő létezik. Általánosságban elmondható, hogy a perforációk összes keresztmetszete a palást felületének legalább 30%-a legyen. A perforáció keresztmetszetét és a fajtáját minden esetben a talaj szerkezetéhez kell méretezni. A perforáció keresztmetszetét a talajból eltávolítani kívánt szemcseméret határozza meg, attól sem kisebb, sem nagyobb nem lehet. A szűrőnek biztosítania kell az egyenletes beáramlást, úgy, hogy a talajban kialakulhasson a szűrőváz. A nem megfelelő szűrő miatt a talajban un.csatorna képződik, ami azt vonja maga után, hogy a víznek a kút felé mozgása nem a teljes kútpaláston át, hanem annak csak egyes részein keresztül történik. A csatornákban való vízmozgás, vízsebesség lényegesen nagyobb mértékű, mint az egész kútpalást felületén keresztül áramló vízé, aminek természetes következménye az, hogy a víz kimosódásokat eredményez, amely kimosódások nyomán a csatornák beomlanak. Ezzel a kút vize megzavarosodhat és az újabb frakciók megfelelő eltávolításának hiányában dugulást és nagyfokú hozamcsökkenést, illetve a vízszolgáltatás teljes megszűnését is magával hozhatja.
A szűrőnek biztosítania kell a kút vízhozamát, azaz a vízadó réteg adottságaihoz képest, a kútból folyamatos üzemben termelt lehető legnagyobb vízhozamot.
HF: homokfogó. A beáramló szemcsék gyűjtőhelye, amit időszakonkénti karbantartás alkalmával ki kell üríteni.
KT: a kút talpmélysége.
Többen keresnek meg azzal, hogy a szomszédban van egy ásott kút, amelyben mért nyugalmi vízszint 11 m és szeretnének egy
15 m talpmélységű kutat fúratni.
A következő példán bemutatom, hogy ez esetben a 15 m-es tapmélységű kút nem felel meg a követelményeknek.
NYVSZ: 11 m (helyi adottság)
D: 8 m (méretezni kell)
A szemszerkezettől függ. Minél nagyobb a szemszerkezet (kavics), ez annál kisebb és fordítva. Vegyünk egy általános, elméleti
8 m-es leszívást.
SZÜ: 1 m
SZS: 1 m
SZ: 7 m (az adottságokhoz kell méretezni)
HF: 2 m (méretezni kell)
Természetesen ezek az értékek minden kút és helyszín esetén változnak. A környezeti adottságoktól függenek és összefüggenek.
A fenti adatok szerint a kút minimális talpmélysége:
KT=NYVSZ+D+SZÜ+SZS+SZ+HF
KT= 30 m
Amennyiben ez nem teljesül, úgy a kút semmilyen feltételnek nem tesz eleget, nem lesz stabil, nem lesz folyamatos vízhozama, tönkreteszi a szivattyút és sok bosszúságot okoz. Az ilyen kút csak cső a földben.
A kút az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás. A jó kút egy kincs.
Egyszer kell csak jól megépíttetni jó szakemberrel.
Megbízhatóan üzemelő, tartós, stabil vízhozamú kutat szeretne?
Bízza ránk, mi megvalósítjuk Önnek!